Ez a modul a memória pillanatnyi felhasználásáról tájékoztat. Az adatok folyamatosan frissülnek és nagy szolgálatot tehetnek bizonyos alkalmazások szűk keresztmetszetének meghatározásánál.
Fontos megérteni az adatok értelmezéséhez, hogy kétfajta "memória" áll az operációs rendszer és a benne futó programok rendelkezésére.
Az első típus a fizikai memória. Ez a fajta memória a számítógép elektronikus memóriaegységeiben található, gyakran használatos rövidítéssel RAM-nak is nevezik (Random Access Memory), a gép fizikai részének tekinthető.
A memória másik típusa a virtuális vagy lapozási (swap) memória. Ez lényegében egy lefoglalt részt jelent valamelyik merevlemezes egységen. Az operációs rendszer fenntart egy üres helyet a merevlemezes egységeken "lapozási területnek", melyet akkor fog virtuális memóriaként használni, ha szűkében van a fizikai memóriának. A lapozási memória kifejezés arra utal, hogy itt olyan memóriaterületek másolatát fogja tárolni a rendszer, amelyekre feltételezhetően egy bizonyos ideig nem fog használni egyetlen folyamat sem. Az operációs rendszer a felszabadult fizikai memóriát ezután szabadon használhatja egy darabig. Később, ha szükség lesz a lemezre kirakott részre, újból visszatölti a fizikai memóriába. Természetesen ez a virtuális memória lényegesen lassabb, mint a fizikai, ezért a rendszer igyekszik az adatokat (különösen a gyakran használtakat) a fizikai memóriában tartani.
Az összes elérhető memória a fizikai és a virtuális memória méretének az összege.
Ez az ablak egy felső és egy alsó részre bomlik.
A felső részben az összes fizikai és az összes szabad fizikai memória mennyisége látszik, továbbá a megosztott és a puffermemória mérete.
Mind a négy esetben ki van jelezve bájtban és megabájtban is a mennyiség értéke (1 megabájt = kicsit több mint 1000000 bájt).
Az alsó részben három grafikon látszik:
Összes memória (a fizikai és a virtuális memória összege).
Fizikai memória.
Virtuális (lapozási) memória.
A zöld színű terület a szabad, a piros a foglalt memóriát mutatja.
![]() | Az egyes memóriarészek pontos értékére általában nincs szükség, ráadásul folyamatosan változnak. Legtöbbször elég a fő tendenciákat figyelni. Van-e elegendő szabad memória (zöld színű terület)? Ha nincs, akkor növelje meg a virtuális vagy a fizikai memória méretét. Ha a gép túl lassúnak tűnik: betelt-e a fizikai memória és folyamatosan "kerreg-e" a merevlemez? Ha igen, akkor túl kevés a fizikai memória, és a gép megnövekedett mértékben használja a lényegesen lassabb virtuális memóriát a gyakran használt adatokhoz is. Ha több fizikai memóriát tud helyezni a gépbe, akkor a gép válaszidői is javulni fognak. |
Michael McBride <mmcbride@ematic.com>